Alkoholizmus a családban
Az alkoholizmus olyan szenvedélybetegség, mely komplex problémaként nemcsak magát a szenvedélybeteget érinti, de annak környezetét is próbára teszi: nem egy házasságot és nem egy gyermek életét tette már tönkre az alkohol.
Az ártatlan esti italozásoktól az iszákosságig azonban hosszú az út. Az alkoholista - gondjaitól menekülve - kezdetben a családban talál megnyugvásra, mely egy ideig tűr és titkolja az összetűzéseket. Sajnos legtöbbször azonban túl sok a hallgatás és a várakozás. Egy idő után ugyanis a dolgok tettlegességig is fajulhatnak: a veszekedések indulatossá, egyre erőszakosabbá válnak. Ennek következtében a szülők elhidegülnek egymástól, a gyermekek pedig - az események előtt tehetetlenül állva - magukba zárkóznak.
Sokan úgy vélik, hogy az alkoholista ember akaratgyenge, és magától egyszerűen képtelen megváltozni. Pedig csak beteg, akinek segítségre van szüksége. De mégis mit lehet ilyenkor tenni? Gyakran túl sokáig várnak a családtagok, hátha maguktól megoldódnak a problémák, ez azonban az egyik legrosszabb megoldás. Az alkoholbetegben ugyanis nem tudatosul a kiútkeresés szándéka, így a legfontosabb, hogy - a veszélyt időben felismerve - ezen változtassunk. Vegyük figyelembe, hogy a gyermekek szempontjából sem mindegy, hogyan kezeljük és közelítjük meg a problémát. Így próbáljunk meg higgadtan beszélni szerettünk fejével és bírjuk rá, hogy forduljon orvoshoz, aki majd segít neki megtalálni a legmegfelelőbb elvonókúrát. Mindehhez azonban a beteg elhatározása is szükséges, hogy feladva az alkohol okozta örömteli perceket maga is szembe merjen nézni a valósággal. Fontos, hogy tudatosítsuk benne, hogy nincs mit szégyellnie az állapotával kapcsolatban, hiszen ez egy komoly betegség, ami segítségért kiált.
Az alkoholizmus gyógyítása az önsegítő csoportoktól a bentlakásos formán keresztül a lelki segély szolgálatokig számtalan módon lehetséges, de a legfontosabb mégis az állandó családi támogatás, ösztönzés és összetartás, hiszen a feltétlen szeretet nem egyszer tett már csodát.
