Depresszió, avagy amikor már az élet is fáj…
Bár sokan rossz kedélyállapotuk és lehangoltságuk kifejezésére használják, a tévhiteket eloszlatva tisztázandó, hogy a depresszió igen komoly tünetekkel járó, világszerte elterjedt mentális betegség. Mi sem erősíti meg ezt jobban, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon előrejelzése, amely szerint 2020-ra a depresszió lesz a második leggyakrabban előforduló munkaképességet korlátozó megbetegedés.
A depresszió ráadásul nem válogat: nemtől és életkortól függetlenül bárkinél kialakulhat. De mégis mi alapján ismerhetjük fel? A depressziós beteget leggyakrabban állandó szomorúság és hangulatváltozások, alvás- és táplálkozási zavarok, kimerültség, szorongás, idegeskedés, döntésképtelenség és öngyilkos gondolatok gyötrik. Magát üresnek és örömtelennek, a világot komornak és elutasítónak véli.
Sokan évtizedeken keresztül magányosan harcolnak a kór ellen, pedig az - a megfelelő kezeléssel - sikerrel gyógyítható. Azzal azonban számolnunk kell, hogy a depresszió önerőből nem küzdhető le. A betegnek szüksége van a család, a közeli rokonok, a barátok támogatására, megértésére és türelmére. Amennyiben depressziósnak látjuk családtagunkat, fontos, hogy meghallgassuk, hogy minél többet beszélgessünk és foglalkozzunk vele. Biztassuk, hogy fogadja el szakértő segítségét, illetve bátorítsuk a panaszok kimondására.
Abban az esetben, ha Ön is hasonló panaszoktól szenved, minél előbb forduljon szakemberhez, hiszen ha a depressziós állapot még friss, lehetséges, hogy a gyógyszeres kezelést megelőzve, a pszichoterápia is elegendő ahhoz, hogy a gyógyulás útjára lépjen.
